A héten kedden lejött a Durkó család /unokatesók/ Békésre, szerdán délelőtt pedig mentek és vittek magukkal engem is egyenesen fel a nagyvárosi élet magyarországi színterére. Budapestre. Vagyis hát inkább mellé Budaörsre, mert hogy ott laknak de ahogy megérkeztünk hamarosan indultunk Pestre a koncertre. 7-kor kezdődött, 6-kor volt kapunyitás, szóval mi/Debi, Szebi és én/ ott voltunk már 5-kor. Ez az ott a Papp László stadiont jelenti az esetünkben. A koncertnek két része volt. Először a Soul Gospel lépett színpadra, ai eltartott kb. fél 9, 9-ig. Én azt hittem naivan, hogy ekkor már a vége felé fogunk tartani. Nagyot tévedtem. Ez amúgy nem lett volna gond, mert nagyon jól éreztem magam, csak:
1. mindenki várta már a Hillsongot
2. a csizmámnak van egy kicsi sarka, és belül a talpánál az a fedő cucc már kicsit szét van menve szóval az én lábam is kissé nagyon szétment. Természetesen állójegyem volt /a jobbak xD/ bár nem VIP /a kicsit csóró jobbak xD/.
Na mindegy. A Gospel után jött Szenczy Sándor és mutatott egy kisfilmet Devecserről és Kolontárról. Egy nő volt vele, akinek házát, kertjét és egész eddigi életét ellepte a vörös iszap tengere. A katasztrófa károsultjai számára volt egy gyűjtés, majd ezután jött a Hillsong London.
Nagyon jók voltak. Féltem kicsit, hogy nem fogom ismerni a dalokat, de ezzel nem volt gond. Csak 2-3 szám volt ismeretlen számomra. Maga a látvány is szép volt. Kivetítették a szöveget és sokszor még magyarul is alá volt írva. A vége előtt volt még egy rövid evangélizáció, amit Dobler Illés fordított.Utána pedig az utolsó 2 szám következett.
Végül 11-kor fejeződött be a koncert. A metrók már nem mentek, szóval el kellett sétálni a keletiig és onnan még egy átszállással jutottunk haza Budaörsre negyed 2-kor. Persze most se aludtunk el rögtön, hanem fél 4-ig beszélgettünk még Debivel.
A koncerten egy csomó is erős arc volt. Ott volt Alexa, aztán jó pár embert felismertem a békési konfiról.
Nagyon jól éreztem magam.
Csütörtökön még maradtam egy napot Budaörsön, és pénteken jöttem haza vonattal./ Diákigazolványt elfelejtettem vinni, szóval az is egy igazán jó sztori de beszéltünk a kalauzzal és mondta h nyugodtan szálljak fel, lehet h majd rá kell fizetnem de legalább nem kell egész egyet vennem. Végül nagyon jó fej volt és nem is kérte el a diákomat szóval megúsztam az egészet. Örülök, hogy ott olt Debi és megnyugtatott. Amikor vártam, hogy induljon a vonat, ő már kint állt az ablakom előtt. Aztán beült mellém 3 igen furcsa lány, éreztem, ez nem lesz nagyon nyugodt utazás. De aztán Debi kintről küldött egy SMS-t, hogy ne aggódjak Isten velem van és megvéd, és tényleg minden oké volt utána. :D(L)/
Az biztos, hogy egy nagyon boldog őszi szünetet tudhatok a hátam mögött. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése